Az első magyar jógi

Közeleg a nyári napforduló az év leghosszabb nappala.
A nyári napforduló ünnepén világszerte örömtüzet gyújtanak és a Nap uralmát ünneplik a sötétség felett. A fényt adó Napnak a tisztelete ősidőkbe nyúlik vissza.

 A jóga útján járók a tűz elemre úgy tekintenek, hogy az általa kibocsájtott fény eléget minden tisztátlanságot és így helyet ad az újnak és a jónak. A tűz fényt ad és tisztít, a Nap tüzének az ereje ilyenkor a legnagyobb, ezért ünnepeljük a jóga világnapját a nyári napfordulón.
 A Nap válogatás nélkül mindenkire árasztja fényét, lelki értelemben ide kellene eljutnunk a mesterek tanítása szerint, hogy mi is elfogadóan nézzünk mindenre és mindenkire.


Az első magyar jógi aki elindult Kelet felé a magyarok eredetét kutatva Kőrösi Csoma Sándor volt. Ennek előtte az irodalom szerint Julianus barát Domonkos- rendi szerzetes az 1200-as években kétszer is járt Indiában az őshazát kutatva. Az út leírásának a részleteit állítólag a Vatikánban őrzik, de Kodolányi János is írt életéről könyvet. Az köztudott, hogy a Keletről érkező magyarok egy csoportja itt telepedett le a Kárpát medencébe, amit a szanszkrit helységneveink is tükröznek és a moldovai csángók himnuszukban is énekelnek jól érthetően keleti múltjukról. Egyes magyar népcsoportok pedig ott maradtak Keleten. A vándorlás során a magyarok szétszóródtak a világ sok táján, így találni magyar közösségeket itt is-ott is és talán az is elmondható, hogy a vándorlás napjainkban is tart, hiszen minden felé találunk magyarokat és magyar közösségeket. Mindenki keresi a jobb életfeltételeket az életben való boldoguláshoz, azonban vannak olyanok akiket magasabb szellemi célok érintenek meg és ezért indulnak útra.

A Székely származású Körösi Csoma életére térnék ki, mert már 16 évesen foglalkoztatott a téma gimnáziumi éveim alatt, tanulmányt is írtam róla születésének 200. évfordulóján. A jóga útjára ekkor léptem először a tudás (dzsnyána) útján, habár már kisiskolás koromban is gondolkoztam azon, hogy a semmi is valami, persze innentől hosszú évekig a feledés homályába merült minden és csak tudatos jóga gyakorlásom a védanta filozófia felé való érdeklődésem hozta elő újból ezeket a végső kérdéseket feszegető témákat. Így az sem véletlen, hogy kétszer is elindultam Indiába, először Kőrösi földi maradványa volt a legfontosabb úti cél, másodszor pedig Sivánanda mesteré.

Kőrösi Göttingeni tanulmánya után indult útjára, „Elhatároztam, hogy elhagyom hazámat, s Keletre jövök, s ahogy csak lehet, biztosítván mindennapi kenyeremet, egész életemet oly tudományoknak szentelem, melyek a jövőben hasznára lehetnek az európai tudós világnak"

Hosszú útja során több kolostorban megfordult és rengetek könyvet elolvasott, több nyelven megtanult, többek között szanszkritul is. Erre nem térek ki, mindenki utána tud nézni, ha érdekli.

A Kanamban (India Tamil Nadu állam, ahol Sivánanda mester is született) eltöltött három év Csoma munkálkodásának legtermékenyebb periódusa volt, elkészítette a buddhista terminológia szótár kéziratát. A buddhizmus gyökere a védikus kultúrába nyúlik. Ez a hely a keleti felfogás szerint a bölcsesség tárháza „Tökéletesen meg vagyok győződve, hogy a mi eleink ezen vidékekről szállottak le mint kultusznemzetek a Krisztus előtt több századokkal.” 
1830 márciusában az Ázsiai Társaság  tagjává választotta.

 Később Kalkuttába érkezett és az angol-tibeti szótár elkészítésének szentelte idejét. Itt találkozott Söfft Ágoston Tivadar magyar festővel, aki a leghitelesebbnek mondott portrét készítette róla. Innen indult Lhászába Tibet fővárosába, de útközben megbetegedett, megfázott és maláriában Dardzsilingben meghalt. Itt helyezték végső nyugalomba a Kancsendzönga árnyékába. (Amikor ezt az utolsó mondatot leírtam 16 évesen a bácsalmási könyvtárban tanulmányomban akkor mélységesen  átéreztem és elképzeltem a helyet, úgy gondoltam soha nem jutok oda, mert nagyon messze van. Nem is vágytam rá és azonnal elengedtem, többet soha nem gondoltam rá. Mégis ott álltam 26 év múlva. A teremtés úgy néz ki így működik!)

A tudós emlékét a buddhisták nagy tiszteletben tartják, ezért halálának 150. évfordulója alkalmából, 1992-ben a Magyarországi Karma Kagyüpa Buddhista Közösség Tar község határában felépítette a Kőrösi Csoma Sándor Békesztúpát. Még abban az évben maga a Dalai Láma szentelte fel a buddhista kegyeleti emlékművet.

 Miért neveztem Kőrösit az első magyar jóginak? 
 1932-ben a Japán buddhizmus felfigyelt munkásságára,  annak egyetemes értékére és a tokyoi buddhista egyetemen Boddhi Szattvaként említették. Így lett Kőrösi a nyugati világ megvilágosodottja. A jóga útján a tudás útján indult el, szent iratokat tanulmányozott és a tibeti kolostorokban a meditációval is találkozott. A tudás útja (dzsnyána) a meditációval végződik, a dömörkapui emlékművön is meditációs ülőhelyzetben ábrázolják. 


"Keressetek, kutassatok, mert az egész világ egyetlen nemzete sem talál annyi kincset kultúrájának gyarapítására, mint a magyar az ősi indiai kultúra tárházában!”

Szeretettel várlak a Csicserkó hegyen,
Június 20-án a nyári napfordulón 18.00-tól 

Az év 7. teliholdjánál július 3-án lesz a mesterek ünnepe. 19.30-tól mantra énekléssel ünnepelünk.

A programok ingyenesek, várom a jelentkezésed.