Mi a jóga?

Tar 

Már régen írtam bejegyzést, de ma este inspirálódtam. Egy kedves vendégem jelezte, hogy e témából
kérték fel előadást tartani egy buddhista közösségnek. Könyvet kérve a témához, gondoltam lejegyzem a saját szavaimmal, amit természetesen a mesterektől tanultam. Másnak is hasznos lehet, mivel buddhisták kérték az előadást, így a buddhisták magyar megvilágosodottjának szavaival kezdem írásomat. „Keressetek, kutassatok, mert az egész világ egyetlen nemzete sem talál annyi kincset kultúrájának gyarapítására, mint a magyar társadalom az ősi indiai kultúra tárházában.” Kőrösi Csoma Sándort a buddhisták bodhisatvának (buddhista szent, megvilágosodott) nyilvánították Japánban. Nagy tisztelet övezi Ázsiában. (A magyarországi Tar község határában felépült Buddhista
templom és emlékparkban, amit a Dalai láma avatott fel 1992-ben, méltó módon megemlékeznek róla.) 

  A jóga a védikus kultúrában gyökeredzik. Az 5000 éves Ayurvéda (élet= Ayu, Veda=tudás, szó szerint fordítva) is alkalmazza a jógát az elcsendesülés útját, ami a meditációhoz vezet az egészségmegőrzés részeként és az élet céljának eléréséhez vezető útként. A védikus kultúra alapja sok gyógyászati rendszernek (pl.kínai gyógyászat), vallásnak (pl. buddhizmus).

 Patanjali jóga szútrái, ami elfogadottan a jóga első írásos emléke, egyértelműen leírja mi a jóga: "jogah cittavrtti nirodhah" A jóga az elme folyamatok megállítása. 

Kőrösi emlékház

Amikor az ember nincs a jóga állapotában akkor azonosul az elmében lévő gondolathullámokkal. A jóga szó egyesülést jelent, amikor egyesül egyéni lélekként megélt énünk az egyetemes univerzális erővel. Amikor beleolvadnak gondolataink az univerzális erőbe, akkor elhagyjuk az azonosulást. Egységbe kerülünk az egyetemes erővel, eggyé válunk vele, beleolvadunk, ahogy az óceán egy víz cseppje beleolvad az egész óceánba.

 A védikus irodalomban, Bhagavad gítában is olvashatunk részletesen a jógáról Krisna és Arzsduna párbeszédében, a megvilágosodott mesterek is mind megfogalmazták a jóga lényegét. 

Swami Sivananda a XX. század nagy jógija volt az első, aki négy nagy ágra osztotta a jógát és azt tanította, hogy mindenki lépjen rá a számára testhez álló útra, de a többit se hanyagolja el. Ezt a tanítást a védákból származtatja, de érthetően a hétköznapi embereknek is befogadhatóan magyarázza el, mint minden tanítását. Ezért szeretem Sivanandát. 

Íme a négy út:

 A rádzsa jóga (királyi) a meditáció útja, erre a hatha jógával készülünk fel. A Hatha jóga pradípika (a hatha jóga lámpása) című mű részletesen leírja ennek az útját. A jóga fajták sokfélesége (dinamikus flow, hot,yin jóga stb.) mind hatha jóga.

A meditáció útját a fent említett Patanjali jóga szútrák 8 ágban írják le:

1.jama (hogy viszonyuljunk a külvilághoz): nem ártás, igazmondás, 5 érzékszerv feletti uralom, nem lopás, tartózkodás a felhalmozástól 

2.nijama (egyéni viselkedés szabályai): tisztaság, elégedettség, önmegtartóztatás (verbális, testi, mentális), önképzés, önátadás 

3. ászana (testgyakorlatok) 4. pranajama (légzés szabályozás) 

5.pratjahara (érzékek visszavonása pl. relaxáció) 6.dharana(koncentráció) 

7. dhjana (meditáció) 8. szamadhi (egységbe kerülés)

A dyána a tudás útja a fent említett szútrák és más védikus irodalom, tanulmányozásán keresztüli elcsendesedés (meditáció) útja. Az Upanisadok fogalmazzák meg a a tudás végét. Az Advaita (A= fosztó képző, nem, dvaita=kettő) Vedanta (véd=tudás anta=vég) filozófia a kettősség nélküliség filozófiája. Mihelyt kilépünk a jógából a fent leírt egységből, egyesülésből, akkor kettősségbe kerülünk. Tehát a megoldás, hogy minden gondolatfolyamnál térjünk vissza a gondolat forrásához, ahonnan kiáradt, akkor egységbe maradunk.

A fent említett két ág a jóga 10 százaléka. 

A karma jóga és a bhakti jóga együtt a jóga 90 százaléka. Amilyen önzetlen a hozzáállásunk a tetteinkben az életben (70%), amilyen odaadóak vagyunk (20%) olyan az életünk. A karma jóga az önzetlen cselekedetek útja, a bhakti az odaadás, a szeretet útja. A mantra meditációval lelki tartalmat adunk meditációnknak és ez múlandó személyiségünket megtisztítja annyira (ez egy 9 lépcsős folyamat, ami a mantrával kezdődik), hogy egy elégedett, elfogadó, békés emberré váljunk, így könnyebb lesz egységbe kerülni. Ez a jóga legmagasabb rendű ága, mert ha ezt gyakoroljuk a többit felülírjuk. Az élet a gyakorló tér, ott zajlik a jóga.

 Elmélet, gyakorlat és tapasztalás. Ez a jóga.

Mit ad nekem a jóga? Minden nehéz helyzetben megnyugvást. Azt a békét és életörömöt aminek nincs oka. Végső megértést, filozófiát: Tat Tvam Asi= Te az vagy (Csandoghja- upanisad). Minden múlandó ezért az nem lehetek. Az vagyok (soham) ami örök.  Egy örök, a Lélek=  Univerzális Erő. 

Ezt fogalmazza meg Krisna és Szent Teréz is.

 Az Úr Kṛṣṇa ezt mondja: „Te vagy maga a Legfelsőbb Brahman, az Istenség Személyisége” 

"Istennek nincsen más teste a Földön, csak a Tied." - Avilai Szent Teréz

A Kőrösi emlékműnél a Pilisben.

A jóga mindenkié. A jóga egyetemes. Megmutatja az Istenhez vezető utat. A jóga nem vallás, de elősegíti a minden vallásban meglévő alapvető spirituális igazságok gyakorlását. Jóginak lenni annyi, mint Istenben élni, és békében lenni embertársainkkal. A jóga egyesülés Istennel.

 Swami Sivananda