Szaraszvatí a belső tavasz ébredése





Amikor a csendből megszületik a szó.
Van egy minőség, ami nem tanít, nem követel, nem bizonygat. Egyszerűen jelen van. Csendes, tiszta, és amikor megszólal a szavai nem hagynak nyomot – csak igazságot. Számomra Szaraszvatí ilyen.

 Vaszant Pancsami ( 5 napos tavasz ünnep) idején (Most január 23-án kezdődik)– az indiai hagyomány szerint a tavasz első lélegzeténél – valami megmozdul. Nem látványosan. Inkább finoman. A belső térben elindul egy áramlás ami eddig várt. A természet még alig mutatja, de a nedvek már elindulnak. Pontosan így van ez bennünk is. A tavasz, az ébredés nem kívül, hanem belül kezdődik. Vaszant Pancsami a művészetek, az ékes szólás, a tudás istennőjének, Szaraszvatínak az ünnepe, de nem azé a tudásé amit felhalmozunk, hanem azé amit felismerünk.



 
Szaraszvatí nem zajos, nem szenvedélyes, nem harsány. Fehér ruhát visel – a tiszta tudat színét. Nem új dolgokat ad, hanem segít lehántani mindazt, ami nem lényeges. Ahogy tavasszal a természet a téli fagyból felenged, úgy hív bennünket is a lényeghez. Szaraszvatí a beszéd, a művészetek, a tudományok istennője – de mindenekelőtt a tiszta kifejezésé. A hangé, ami nem bánt. A szóé, ami nem manipulál. A mondaté, ami nem bizonyítani akar. A vínán játszik – egy húros hangszeren.

  Négy karral ábrázolják. Ez nem véletlen. A hang akkor szép, ha a húrok összhangban vannak. Ez bennünk is így van: az elme érti és befogadja, mert alázatos,  az értelem felismeri és helyesen megkülönbözteti az igazat a valótlantól ,  az ego nem torzít, mert tudjuk kezelni,  az emlékezet nem húz vissza, mert a múlt bölcsességgé érett.  Amikor ez a négy együtt rezeg, a hang tiszta lesz és a szó igaz. 



 A hattyú tanítása – mit mondjak ki, és mit ne? Szaraszvatí járműve gyakran a hattyú. A hagyomány szerint a hattyú képes szétválasztani a tejet a víztől. Ez a vivéka – a helyes megkülönböztetés képessége. Nem minden igazság kíván kimondást és nem minden kimondott szó igaz. A torokcsakra egyik legnagyobb próbája nem az, hogy merünk-e beszélni, hanem az, hogy tudunk-e hallgatni amikor a csend igazabb. Mikor jön el az a pillanat, amikor a szó már nem az egóból fakad, hanem a lényegből? A hattyú a megvilágosodás jelképe, amikor tudom, hogy egy örök lélek vagyok nem pedig ez a múlandó test. A lelki út itt kezdődik.








Szaraszvatí gyakran lótuszon ül, vagy lótuszt tart a kezében- A lótusz nem tiszta vízben születik,
iszapból nő ki, sötétből. Mégis, amikor a felszínre ér, érintetlen marad, mert lepereg róla a víz. Ez Szaraszvatí egyik legfinomabb tanítása. Azt üzeni, hogyan lehet a világban élni anélkül, hogy beleragadnánk. A lótusz gyökere a mélyben van, szára áthalad a zavaros vízen, virága mégis a fény felé nyílik. Így működik a tiszta tudat is. Tapasztalataink, múltunk, érzelmeink ott vannak –de nem kell, hogy meghatározzanak. A bölcsesség nem az, hogy nincs iszap, hanem az, hogy nem azonosulunk vele.






A torokcsakra szintjén ez így jelenik meg: nem minden érzést kell kimondani, nem minden gondolat kér szót, csak az, ami már letisztult.  A torokcsakra: ahol a szív hangot kap.  A Vishuddha – a torok energiaközpontja – akkor tiszta, ha amit gondolok, érzek és kimondok azonos. Az elfojtott szó torokszorítássá válik. A kimondatlan igazság feszültséggé. A túl sok beszéd zajjá. Szaraszvatí nem sürget. Ő kivárja, amíg a hang megérik. A magasabb szintű torokcsakra fénye nem kék, hanem fehér. Ez már nem a személyiség hangja, hanem a léleké. A lényeg, ami áramlik. A Szaraszvatí név jelentése is beszédes: áramló, könnyű, élő tudás. Nem merev forma, hanem mozgás. Amikor a tudás áramlik bennünk, nem kapaszkodunk bele a múltba, és nem félünk a jövőtől. 






A mala
(imafüzér, mantraszámláló) Szaraszvatí kezében a tudást és a spirituális fegyelmet jelképezi, a mantra-meditációt és az összpontosítást, az elme feletti uralmat, a belső csendet. Azt, hogy a valódi tudás nemcsak tanulás, hanem belső gyakorlat is.











Szaraszvatí kezében gyakran egy könyvet is látunk és a Védák anyjaként is emlegetik. Ez nem a "tanultság” jelképe. Ez a könyv a Védák tudása. A „véda” szó jelentése: tudás. Nem információt jelent, hanem közvetlen belátást. A Védák nem azért születtek, hogy elraktározzuk őket az elmében, hanem, hogy felébresszék azt a tudást, ami már bennünk van.








Érdekes, hogy január 23-a a magyar őshagyományban is különleges nap: Boldogasszony eljegyzésének ünnepe. A tiszta szövetség ideje. Amikor az ember nem kifelé választ, hanem belül mond igent. Nem csak egy másik emberre, hanem az életére. Az útjára. Az igazságára, a tisztaságra. A belső eljegyződés ideje. Megegyezik vaszant pancsami minőségével. Szaraszvatí Brahma hitvese. Brahma a teremtő princípium – az, aki formát ad, létbe hív. A teremtés önmagában nem elég.Tudás nélkül a teremtés vak, irány nélküli, széteső. Ezért Brahma párja Szaraszvatí. Szimbolikusan ez azt jelenti: nincs teremtés tudás nélkül, a teremtés, amely nem tiszta tudatból, nem tiszta szívből fakad, káosszá válik. 

 


Talán most Te is érzed, hogy mire van szükséged. Hol vár benned a tavasz? Ez a felismerés fontos a fejlődés útján: AUM Aim Szaraszvatjai Namaha


Péntek esti 19.15 Mantra meditáció óránkon mindig elhangzik egy jóga tanítás is ami segíti a fejlődésünk. Szaraszvatíról szóló tanítást azért írtam meg blogbejegyzésben, mert az egyik résztvevő kérte, hogy osszam meg az órán hallottakat.
 A program díjtalan. Szeretettel várlak! Minél többen zengetjük együtt a mantrákat annál nagyobb erő (Maha Sakti) keletkezik ami mindenki fejlődését, gyógyulását, békéjét segíti.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Újévi segítség a boldoguláshoz

Indiából a Bahamákra

Bhagavad Gítá a Legfelsőbb éneke