35 éve a fejlődés útján – a Forma Stúdió születésnapjára

Közeleg a Forma Stúdió 35. születésnapja, és ilyenkor az ember óhatatlanul visszatekint: mi minden történt, mit tanultunk, hogyan változtunk.

A családom mellett a legnagyobb örömforrásom mindig is a munkám volt. Utólag látom igazán, mennyi mindent tanított nekem ez az út.

Valójában a Forma Stúdióban minden tevékenység a gyengeségeimből indult.
Egyszer azt mondta valaki: „Nagy adomány, ha az életben azzal foglalkozhatsz, ami nem megy.”
Most már tudom, mennyi igazság van ebben.

Tulajdonosként az erősségeimet – a szervezést, az összefogást, a kitartást – kamatoztatom.
De a szakmai szerepeimben újra és újra a gyengeségeimet fejlesztettem.


A kozmetikus szakmával az érintést tanultam meg.
Nem is gondolnánk, milyen nehéz megérinteni egy idegent.
Emlékszem, tanulóként az első nap után sírva mentem haza: „Úristen, milyen szakmát választottam?”
De két hét alatt megszoktam, sőt, megszerettem – és a kozmetikai masszázson keresztül megtanultam az érintés művészetét.

Gimnazistaként még azt mondtam az unokatestvéremnek, amikor a kozmetikus szakmát választotta:

„Hogy tudsz kozmetikus lenni? Én soha nem lennék az!”

A sorsnak van humorérzéke.
A kozmetikus szakma lett az egyik legfontosabb tanítóm.

Az aerobik sportoktató képzés egy másik kihívás volt. Testnevelésből „elégséges vagy közepes” voltam az iskolában, a koreográfia-építés pedig nagyon nem ment. De rengeteget gyakoroltam, és egy nagyszerű tanárnak köszönhetően végül jó minősítéssel vizsgáztam, megelőzve azokat, akiknek „könnyen ment”.


A jógaoktató képzés elején azt hittem, végre valami, ami tényleg könnyen megy.
De amikor a személyiségfejlődés útján a tradicionális jóga felé indultam, jött az újabb kihívás: a mantraéneklés.
Az éneklés mindig mumus volt számomra, mégis belevágtam.
50 évesen pedig megtanultam harmóniumon kísérni magam mantraéneklés közben –gyerekkoromban, amikor zongorázni szerettem volna, azt mondták: „Már késő, öreg vagy hozzá.”
Még jó, hogy nem hittem el.

Sokszor tapasztaltam, hogy a fejlődés épp a gyengeségeinkben rejlik.
Nem baj, ha valami nem megy. A lényeg, hogy merjünk belevágni.

És te?
Vannak gyengeségeid, amikkel mersz szembenézni?
Belevágsz néha olyan dolgokba, amik eleinte nem mennek? Van elég bátorságod?

Azt hiszem, bátorság kell ahhoz, hogy ne a tökéletességre törekedjünk, hanem a fejlődésre.

Lehet, hogy egyszerűsítettem a koreográfiát, vagy azt énekelem, amiben jól érzem magam, de még most is előfordul, hogy csak úgy elmegy a hangom. Az nem érdekel ki mit szól hozzá.
Érzem, hogy jó helyen vagyok, és ez mindennél fontosabb.

Sokszor kérdezem magamtól: Mitől féltem és miért izgultam régen?

Talán attól, hogy nem leszek elég ügyes.
Hogy nem tudok elég szépen mozogni, elég jól énekelni.
De ma már tudom, hogy a fejlődés ott kezdődik, ahol a félelem és az elutasítás van.

A kozmetikusi érintés, az aerobik lendülete, a jóga csendje és a mantraéneklés rezgése mind-mind megtanított valamire:
nem kell tökéletesnek lenni, csak jelen lenni.

A Forma Stúdió 35 éve erről szól – a mozgás öröméről, a közösség erejéről és arról, hogy bármilyen életkorban, bármilyen tapasztalattal el lehet kezdeni.

Ha te is szeretnél egy olyan térben mozogni, ahol nem teljesíteni kell, hanem megérkezni önmagadhoz, ha kipróbálnád a jóga, a torna vagy a mantraéneklés örömét,
akkor szeretettel várlak – kortalanul, előképzettség nélkül, nyitott szívvel.

Ünnepeljük együtt a 35 évet – és kezdj el te is kapcsolódni a testedhez, a lelkedhez, önmagadhoz.



Szülinapi programok:

November 16 vasárnap 17.00 Hangfürdő

November 19 szerda 9.30 ünnepi jóga óra (Ezen a napon van a szülinap)

November 21 péntek 19.15 mantra-meditáció-jóga tanítás (díjtalan)

November 23 vasárnap 9.00 Ziribár túra a fénylő hegyre megyünk kirándulni (díjtalan)


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Bhagavad Gítá a Legfelsőbb éneke

Újévi segítség a boldoguláshoz

Indiából a Bahamákra