Magyarnak lenni
Megint inspirálódtam, hogy írjak egy bejegyzést. Ma Magyarország születésnapján Omkára ( Sivánanda tradíció) feltett egy szép posztot, ami arról szólt, hogy mindenkinek ott van dolga ahol született. Nekem természetes volt, hogy megosszam, mert teljes volt az azonosulás. Nagyon sokat segít, hogy miután 2011-ben először útra keltem Indiába mestert keresvén megtapasztaltam, hogy hazajövetelem után miután kész voltam rá találkoztam a Sivánanda tradícióval itthon és magyarul az anyanyelvemen ismerhetem meg a tanításokat . Nem beszélek más nyelven úgy, hogy megérteném. Az más kérdés, hogy a lelki tudás a csendben is átjön, ha kész a tanítvány , de a tudás útján (dnyána) szükség van a mester magyarázataira. 2017-ben másodszor utaztam Indiába a Sivánanda Asramba és hazajövetelem után szintén szembe jött velem Bhagirathi a szerzetesnő akinek a guruja Svami Sankaratilaka és azt a feladatot adta neki mivel magyar, hogy itthon segítsen a lelki fejlődésben azoknak akik igénylik, mivel minden