Az vagyok

Halottak napja előtt a Sivananda Jógaközpontban Omkára a Reinkarnáció az újjászületés esélyei workshopján vettem részt. Swami Sivánanda tanításaiban részletesen ír a halálról és az újjászületésről. A mester írásai mindig nyugalmat, elfogadást keltenek bennem. A legfontosabb, hogy jóga utunkon mindig arra menjünk ahol ezt érezzük.

Tudatosságunk szintje, utolsó gondolatunk határozza meg, hogy halálunk után, hol és hogy folytatjuk tovább. A legmagasabb tudatossági szinten már meg sem születünk és meg sem halunk, egyszerűen csak létezünk, aki a halál pillanatában az agja (harmadik szem) csakrára koncetrál és az életenergiát a sahasrara (korona) csakrán keresztül vezeti ki az nem születik újra. Az újra születés oka a vágy.


" A lélek nem ismer sem születést sem halált. Születetlen, örökkévaló, mindig létező és ősi"Bg. 2.20
A reinkarnáció nemcsak a keleti emberek gondolkodását jellemzi, más kúltúrákban a világ szinte összes embere hisz a Lélek magasabbrendűségében.













A fenti program után két nappal érkezett Magyarországra Ganga Mira az advaita vedanta filozófia képviselője, akit jóga utam legelején a Mandala Gerincjóga Központban Németh Gergő által ismertem meg.
 Gangát időről időre felkeresem. Portugáliában él, ott is meglátogattam már. Papadzsí híres advaita mester felesége volt, ez a tradíció Ramana Maharshin keresztül Sankaracsárjára vezethető vissza, ahogy más hiteles mestereken keresztül a Sivananda tradíció is.

Papadzsí mikor mestert keresett Rishikésben Sivanandát is felkereste, de mivel gyorsan akart Istennel találkozni és Sivánanda azt mondta neki, hogy ez nem ilyen egyszerű, ezért nem őt választotta.
Végül az Arunachala hegy lábánál élő Ramana Maharshihoz ment, ugyan ő sem mondott neki mást, de egy élményt élt meg közvetlenül a mestertől való távozásakor és ez miatt maradt.


Sivánanda megvilágosodása után nagyobb utazást tett és közben Dél- Indiában meglátogatta Ramana Maharsit. A két mester személyesen ismerte egymást, közös gyökereik Sankaracsárja által alapított advaita védanta iskola, mely a kettősségnélküliséget hirdeti. A személyes lélek (Átman) és az univerzális lélek (Brahman) egyek, nem különböznek egymástól, ahogy a Cshándógja-upanisad kijelenti: "Te az vagy"
A világ valótlan, csak Brahman a valós.




Számomra azért érdekfeszítő ez a történet, mert jóga utamon 2008 október 12-én megéltem egy élményt, amit nehéz szavakba önteni.
 Ganga tanítását átéltem, értettem, de a személyiségem nem állt készen rá. A Sivánanda tradíció segített a tisztulásban, ami 7 évig tartott.
A bhakti jógával is meg kellett ismerkednem és az istenségek energiamintáit közvetítő mantrák végig vezettek a tisztulás útján, ettől sokkal elfogadóbb lettem. Megélhettem, hogy Sivánanda mester ajánlotta integrál (hatha-rádzsa, dnyána, karma, bhakti) jógagyakorlás mennyire fontos.








Az vagyok (egy örök lélek=univerzális erő), ha tovább gondoljuk kettősségbe kerülünk. Igy kezdte Ganga tegnapelőtti satsangját. A satsang az igazsággal való összekapcsolódást jelenti. A végső igazság a Lélek halhatatlanságát és egyedüli valóságát hirdeti, minden más múlandó és valótlan.

(A gondolataink, érzéseink jönnek mennek, ne ragadjunk le egyiknél sem, mert mind múlandó. Tanuljuk meg felszámolni az azonosulásokat melyben a mantrák éneklése (kirtan) nagy segítség.)

A halottaknapi gyergtyák fénye, a diwali fényfűzérei kúltúrától függetlenül mind a halhatatlan és örök Lelket szimbolizálják.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A tudatos teremtésről (50.szülinapom margójára)

A három erő mely életünket befolyásolja és az ayurvedáról

Nyári fiatalodás természetes módszerekkel