Bölcsesség

Bármilyen témáról legyen szó attól függően, hogy kivel beszélgetünk, vagy éppen melyik szerző könyvét olvasva, kinek a gondolkodásán, látásmódján keresztül próbáljuk megközelíteni a témát nagy véleménykülönbséget tapasztalhatunk még akkor is, ha két tudóssal beszélgetünk ugyanarról a témáról. A jóga útját járva a guruk is különböző tanításokat adnak, habár véleményem szerint ezen az úton már nincsenek akkora különbözőségek. Persze ne felejtsük el, hogy Indiában is csak négy hiteles jógairányzatot fogadnak el.

Amit ebben a blogban leírok az a mesterektől, Sivánandától és tanítványaitól olvasott, halott tudás amit követek és éppen megélek. Ami foglalkoztat összegzem és lejegyzem. Nekem is jobban rögzül és ezt tanácsolja Sz. Rádha is. 


Sivananda mester tanítása a következő: egy helyen áss mély kutat csak úgy lelsz vízre. Megnézhetsz több utat, de egyet kövess. Azonban amíg nem választunk ki konkrétan egy utat merre menjünk? Mi lehet segítségünkre?  Egyfajta bölcsességre, hitre, ítélőképességre szükségünk van a jó döntéshez.










"Az embernek lehet hite egy bizonyos folyamatban, megváltoztathatja a hitét, és el is fogadhat egy másikat, de a szanátana-dharma arra a tevékenységre utal, melyet nem lehet megváltoztatni. A szanátana-dharma nem valamiféle szektariánus felfogás, hanem, ahogy a hinduk mondják, valójában a világon minden élőlény kötelessége, amelynek lényege Isten megismerése és szolgálata." 

A jóga nem vallás, hanem életmód, maga az élet.
 "Az egész élet jóga. Az élet nagy szádhana. Az élet, annak minden része a legfőbb jóga. Az életet ekként kell élni." Sz.Csidánanda


 








A Dharma útját járva az egyén, hajlamától, jellemétől, képességeitől függően elindul a törvény szabta úton. Amennyiben nem a törvény szabta utat járja, bűnt követ el, hiszen megszegi a törvényt, és az szükségszerűen életében negatív következményekkel jár. Aki nem hisz abban, hogy cselekedeteinek, érzelmeinek visszahatása van az az ember biztos, hogy csak az anyagban él és csak a fizikai látható valóságot fogadja el egyetlen létezőként. Pedig, ha felveszek egy követ és az ablaküvegre dobom az összetörik. Ez a cselekedet azonnali hatással jár. A gondolatainknak, érzelmeinknek is vannak hatásai attól, hogy nem látjuk azonnal a fizikai világban.












   A karma fogalma alapvetően ezt jelenti: legyenek világos céljaid és elképzeléseid, tudd, hogy mit miért teszel, figyelj a szeretteidre, és dönts a mindenkori helyzeteddel összhangban. Az ember nem fájdalomra, hanem boldogságra született, vagyis arra kell törekedned, hogy minden életszakaszodban a lehető legnagyobb boldogságot érd el. Ez nem pénz vagy párkapcsolat függvénye, hanem annak felismerése, hogy hol vannak a korlátaid, hol érdemes őket feszegetni, elfogadni. Vagy a körülményeidet kell megváltoztatni, vagy a hozzáállásodat érdemes rugalmasabbá tenni, ha rosszul érzed magad és ha testi fájdalmaid is vannak.  A testgyakorlás segít megismerni korlátaidat és Sz. Rádha módszerét követve minden ászana mesél rólad.

A helyes életvezetéshez bölcsességre van szükség, ami részben érzelmi intelligencia, mert megérzed, hogy hogy tudsz kedvébe járni a teremtőnek. (Ha sok a problémád az már erős üzenet, hogy végre nézz befelé.) Bizonyos helyzetekben mérlegelésre is szükség van, mert ami Neked jó az nem biztos, hogy jó a környezetednek is. A helyes döntés képességét, egyensúlyát, hogy mikor kell önmagadat előtérbe helyezni és mikor hátra hagyni, csak befelé fordulással tudod elérni. Ebben segít a jóga útja, az elfogadó, odaadó boldog élet első lépése a mantra.
 Szeretettel várlak a Forma Stúdióba február 2-án szombaton 18.00-tól kirtanozni (mantra éneklés)! 
Gyere próbáld ki! A kirtan a mantra éneklésen keresztül végzett meditáció, amihez nincs szükség jó énekhangra, csak nyitottságra. Kezdőknek és haladóknak is alkalmas. A gondolataink és az érzelmeink kezelésének a módja.
" A kirtan lesz a 21.század jógája", ahogy Swami Satyananda mondta.