Ego

Az elmének három funkciója van.
 Manasz a legalacsonyabb rendű értelem amely adatokat gyűjt be és raktároz. A külvilágból az érzékszerveken keresztül állandóan áramlanak és változnak az információk. Emléklenyomatokat is hagynak maguk után, ha sokszor ismétlődik egy hatás az könnyebben ott marad lenyomatként. A manasz mögött a csittában van a benyomások tárháza mely az elme tudatalatti részének felel meg. A csitta a mentális tevékenység alapja ahol a beérkező benyomások ösztönös reakciójaként megszületik az érzelem. (Itt megjegyzem, hogy az elme nem azonos az aggyal, hanem az asztráltestben található)

Ahamkára az énség területe mely a beérkező információkat elkülöníti és elhatárolja magát a beérkező hatásoktól. Fejlődési lépés, hogy tudom, hogy a gondolatok az én gondolataim és az érzéseket is elkülönítem.

A harmadik funkció a Buddhi az értelem, mely dönt, ítéleteket hoz és választ is tud kibocsátani. Akinél fejletlen ösztönösen reagál a beérkező információkra. Azonban ahogy a tiszta értelem egyre jobban felbukkan úgy tudunk a régi berögzült mintáktól megszabadulni és kilépni a külső hatások alól. Ez a bölcsesség a megértés.

A három funkciót betöltő elme másik oldalán található Isten az emberi tudat legmagasabb szintje maga a Lélek (Atman, Brahman). Minél nagyobb a tudatosság annál könnyebben engedjük el a minket ért hatásokat és még gondolati szinten sem időzünk rajtuk. Akit zavar mások viselkedése az azért van, mert azon a területen még saját magának is kell fejlődnie, tisztulnia.


Sok ember különálló lényként éli meg magát a többi embertől, pszichológiai értelemben büszkeség, önzőség hatja át, mert másnak érzi magát a többiektől, különbnek érzi magát. Oka a fizikai testtel és a külsőségekkel való azonosulás, mivel magát mindenek fölé helyezi belső indíttatásból nem hajt fejet senki és semmi előtt. Maximum azért, mert utánozza a többieket vagy, mert ilyen nevelést kapott, esetleg fél, alkalmazkodik.


Az ego meghatározza életünket, boldogulásunkat. Mivel lelki értelemben mindenkit ugyanaz az EGY lélek éltet ezért ennek tudatában kellene viszonyulnunk embertársainkhoz. Viselkedésünk is megmutatja, hogy mennyi tapasztalatunk van Istenről. Minél elfogadóbbak vagyunk embertársainkkal szemben annál erősebb a Buddhi az értelem a megértés. Ez az értelem még véletlenül sem azonos a könyvből szerzett tudással a diplomák számával és a neveltetés által szerzett jó modorral. Csak is az elcsendesedés által tapasztalati úton juthatunk hozzá.

Az egónk mértéke határozza meg, hogy a bennünk lakozó közös Lélekről (Istenről, Forrásról, Szeretetről) mennyi tapasztalatunk van. A mellékelt képen látható, hogy aki nagy egóval rendelkezik az elzárja magát Isten Kegyelmétől magától az energiától a szeretettől és ezért ez negatív irányba befolyásolja életét és a vele együtt élőkét is. Súlyos esetben beteg, depressziós lesz.

Az egészséges mértékű ego fiatal korban segítség is lehet céljaink elérésében, de az élet közepe táján a figyelmünket fokozatosan befelé kellene irányítanunk ami az én oldódását segíti és ezért határtalan békével ajándékoz meg.