A valódi szeretetben az én határai feloldódnak
Ha valaki imádja a szakmáját (tevékenysége közben megfeletkezik önmagáról) rengeteget tanul belőle az életről, emberekről, természetről, mivel nagyon fontos számára sok minden elé helyezi. A szakma ismerete személyiségének részévé válik. Magába fogadja s ezzel kiterjeszti énje határait.
A megszeretett személyeken keresztül fokozatosan így terjesztjük ki énünket az évek során, a külső világ befogadásával. Így minél többet fogadunk be a külső világból, minél többet szeretünk, annál elmosódottabbá válik a határ az én és a külvilág között: azonosulunk a világgal. A folyamat révén pedig megtapasztalhatjuk azt az élményt amely a szerelem következtében átmenetileg leomlott én-határok velejárója. A különbség csak annyi, hogy a szerelem mulandó és egyetlen személyre vonatkozik, addig az utóbbi esetben állandó és a mindenséget fogadja magába. Az élmény más mint a szerelem esetében sokkal tartósabb és örökre megmarad.
A valóságot a minden létezőt összekötő egységes erőt csak is az én határok feladásával tapasztalhatjuk meg. A relaxációs és a meditációs képesség is az én határok elengedése révén alakul ki, de ahhoz, hogy a jóga szőnyegen kialakulhasson az életben is a szeretet útján kell járnunk. A jóga egy eszköz a szeretet útjának beteljesüléséhez.
A szeretet elkötelezettség és türelem is, hiszen egy gyermek sem tud egészségben fejlődni, ha nem adunk neki biztonságot és nem foglalkozunk vele odaadó figyelemmel.
A szeretet tisztító erejében felismered, hogy a mulandó élet fájdalom nélkül nem létezik. Békés, elfogadó és megbocsátó leszel ezért könnyen kapcsolatba kerülsz a változatlan örökkön létező energiával. Az örömöt, a bánatot is megéled és elengeded.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése