Az erkölcsi és lelki élet szabályai: jama és nijama


A jóga Indiából Keletről származik, mi itt a Nyugat fogyasztói társadalmában az ászanákkal, testtartásokkal kezdjük a gyakorlást, azonban Patandzsali szútráinak ( mely a jóga első írásos emléke és megfogalmazza a jóga 8 tagját)  leírása szerint a jama és nijama az erkölcsi és lelki élet szabályai alkotják az első két ágat. Az ászanák (testtartások), kényelmes ülés a harmadik ág.

Az emberek nagy értékrend különbsége miatt (ami független kortól és kultúrától) a jóga 3-8 ágainak: ászanák testhelyzetek, pranajama légzőgyakorlatok energia szabályozás, pratjahára az érzékszervek visszavonása, dháraná egy pontra való koncentráció, dhjána meditáció, szamadhi egységbe kerülés gyakorlásával érjük el fokozatosan, hogy az etikai szabályok a jóga 1-2 ágai: jama, nijama automatikusan megvalósulnak. (A következő cikkeimben fogok írni a 3-8 ágakról részletesen.)


A kezdő gyakorlóknak érdemes ismerni az első két ágat, sokszor olvasgatni, ismerkedni, elmélkedni rajta. Segíti a fejlődést. Ezek a szabályok egyetemesek, függetlenek korszaktól, vallástól, kultúrától. Megmutatja hogyan viszonyuljunk önmagunkhoz és másokhoz, hogy elérjük a belső békét. Tiszta egyszerű emberré válni az első feladat a lelkiség ösvényén.

1.Jamák: erkölcsi tiltások, erkölcsi fegyelem öt szabálya


Ahimszá: erőszakmentesség, nem ártok sem tettben, sem gondolatban, sem szóban senkinek. Magamnak sem, mert ha másnak ártok valójában magamnak ártok, hiszen saját gondolataim, érzelmeim még ha másra is irányulnak saját testemben képződnek le és problémákat okoznak esetleg betegségeket. Az más kérdés , hogy saját problémáimból személyiségemből adódik, hogy másban zavar valami. Ha én elfogadom magam és egészséges önbizalommal rendelkezem, mindenkire elfogadóan tudok nézni és gondolatban sem kritizálom. Saját jóga gyakorlásomat és életvitelemet is a magamnak nem ártás hatja át. Az erőszakmentesség nem azt jelenti, hogy magamat nem védem meg, ha valami veszélyezteti az életem. A vegetáriánus táplálkozás is az erőszak-nélküliséget, a nem ártást hordozza magában.


 Szatja: igazság, őszinte vagyok magamhoz és másokhoz, önmagamat elfogadom, nem akarom magam másnak láttatni, mint ami valójában vagyok. Ez a hitelesség. Aki önmagát elfogadja, mentes a féltékenységtől, irigységtől, megbocsátó, megbízható, szerény és önzetlen. Megtalálom a nem bántó kifejezési módját annak, hogy az igazságot közöljem. Ha másnak fájdalmat okozok az igazsággal inkább hallgatok.

Asztéja: becsületesség, más tulajdonát nem lopom el, sem tárgyat sem szellemi terméket. Nem másolok másokat, erdeti vagyok a munkámban is, önmagamat adom.


Brahmacsarja: tudatos önkontrollal élek, az alacsonyabb tudat ösztönzéseit szabályozom. Nem étkezem , iszom kontrollálatlanul.  A szexualitást sem hajszolom, de nem is fojtom el. A szív szavára hallgatok a tisztaság a lényeg.


Aparigrahá: ragaszkodás nélküliség, a birtoklástól tartózkodom, nem halmozok. Az életembe megteremtek magamnak mindent ami a kényelmemet szolgálja, de megelégszem mindenből eggyel a birtokolás az enyém érzése nélkül. Az egy emel a több lehúz. Ez a szexuális kapcsolatokra is igaz. Tiszta szívvel csak egy dologban tudunk egyszerre lenni. A tiszta szív nem ragaszkodik.

 

2.Nijamák: követendő öt erény, megtisztulás önfegyelemmel, életmód, magatartás


Szaucsa: tisztaság, ami a külsőmben, környezetemben is megnyilvánul , de belül is , gondolatban is tiszta vagyok. Beszédünkre, szavainkra is ügyelünk és az elfogyasztott ételekre is. A külső tisztaság túlzott hajszolása belső tisztátlanágot takar. Cselekedeteimben is tiszta vagyok, senkit sem manipulálok, hogy az érdekeimet elérjem. A mai kor marketing politikája sem igazán tiszta, sokszor anyagi haszon reményében mások elméjét manipulálják olyan szavakkal, gondolatokkal amiről tudják, hogy hatni fog az ilyen cselekedet is visszahat szerzőjére.


Szamtóza: megelégedettség, elfogadom azt aki vagyok, az adottságaimat, nyugodt vagyok , nem rágódom a múlt és a jövő eseményein a jelenben élek. Persze nem azt jelenti, hogy a megelégedettség mögé bújva kényelemből elfogadok egy helyzetet, mert el akarom kerülni a változással járó erőfeszítéseket. Megelégszem azzal amim van és kerülöm a túlzott erőfeszítéseket, mert nem halmozok.


Tapasz: önmegtagadás, elégetni személyiségünk negatív vonásait, egyszerűség, mérsékletesség gondolatban is, kommunikációban is, életvitelben is. Fogalmazzuk meg céljainkat az életben, a jóga gyakorlásunkban, életvitelünkben, mert cél nélkül nem tudunk erőt, tüzet meríteni az élethez.
Az érzékszervek parancsaitól próbálok függetlenedni.


Szvadjája: önképzés, folyamatos tudás szerzés, önismeret, önmagunk megfigyelése,  viselkedésünk tanulmányozása. Nem csak könyvből szerzett tapasztalat és tudás, hanem  saját belső tapasztalatszerzés is.  


Isvára pranidhána: az igaz hit, elfogadni Istent, akit minden vallás máshogy lát pl.szikek formátlan energiaként fogadják el. A jóga nem vallás, de egyszerű út Isten, energia, a szeretet, a jelenlét megtapasztalásához. Megnyugvást csak úgy érhetünk el ebben az életben, ha létét megtapasztaljuk, elfogadjuk. Amíg testünket fogadjuk el egyetlen létezőnek békénket nem leljük meg. Minden tettünket ajánljuk fel Istennek. Adjuk át magunkat a sorsunknak: legyen meg a Te akaratod érzése a legmagasabb tudati szint. Bármit teszünk másokért ne várjunk el érte hálát még gondolatban sem. 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gerincközpontú jóga

A három erő mely életünket befolyásolja és az ayurvedáról

A tudatos teremtésről (50.szülinapom margójára)