Az erkölcsi és lelki élet szabályai: jama és nijama

A jóga Indiából Keletről származik, mi itt a Nyugat fogyasztói társadalmában az ászanákkal, testtartásokkal kezdjük a gyakorlást, azonban Patandzsali szútráinak ( mely a jóga első írásos emléke és megfogalmazza a jóga 8 tagját)  leírása szerint a jama és nijama az erkölcsi és lelki élet szabályai alkotják az első két ágat. Az ászanák (testtartások), kényelmes ülés a harmadik ág.

Az emberek nagy értékrend különbsége miatt (ami független kortól és kultúrától) a jóga 3-8 ágainak: ászanák testhelyzetek, pranajama légzőgyakorlatok, energia szabályozás, pratjahára az érzékszervek visszavonása, relaxáció dháraná egy pontra való koncentráció, dhjána meditáció, szamadhi egységbe kerülés gyakorlásával érjük el fokozatosan, hogy az etikai szabályok a jóga 1-2 ágai: jama, nijama automatikusan megvalósulnak. (A következő bejegyzéseimben fogok írni a 3-8 ágakról részletesen.)

A kezdő gyakorlóknak érdemes ismerni az első két ágat, sokszor olvasgatni, ismerkedni, elmélkedni rajta. Segíti a fejlődést. Ezek a szabályok egyetemesek, függetlenek korszaktól, vallástól, kultúrától. Megmutatja hogyan viszonyuljunk önmagunkhoz és másokhoz, hogy elérjük a belső békét. Tiszta egyszerű emberré válni az első feladat a lelkiség ösvényén.

1.Jamák: erkölcsi tiltások, erkölcsi fegyelem öt szabálya, külső szabályok

Ahimszá: erőszakmentesség, nem ártok sem tettben, sem gondolatban, sem szóban senkinek. Magamnak sem, mert ha másnak ártok valójában magamnak ártok, hiszen saját gondolataim, érzelmeim még ha másra irányulnak akkor is saját testemben képződnek le és problémákat okoznak, esetleg betegségeket. Az más kérdés , hogy saját problémáimból személyiségemből adódik, hogy másban zavar valami. Ha én elfogadom magam és egészséges önbizalommal rendelkezem, mindenkire elfogadóan tudok nézni és gondolatban sem kritizálom. ( A véleményalkotás, ha érzelmeket nem táplálok hozzá nem kritika. ) Saját jóga gyakorlásomat és életvitelemet is a magamnak nem ártás hatja át, nem erőltetem ami nem megy, fokozatosan, tudatosan fejlesztem magam. Az erőszakmentesség nem azt jelenti, hogy magamat nem védem meg, ha valami veszélyezteti az életem. A vegetáriánus táplálkozás is az erőszak-nélküliséget, a nem ártást hordozza magában.

Nagyon fontos lépés a megbocsájtás gyakorlása mások felé, a neheztelés gátolja a lelki fejlődést.

 Szatja: igazság, őszinte vagyok magamhoz és másokhoz, önmagamat elfogadom, nem akarom magam másnak láttatni, mint ami valójában vagyok. Ez a hitelesség. Aki önmagát elfogadja, mentes a féltékenységtől, irigységtől, megbocsátó, megbízható, szerény és önzetlen. Megtalálom a nem bántó kifejezési módját annak, hogy az igazságot közöljem. Ha másnak fájdalmat okozok az igazsággal inkább hallgatok. A brutális őszinteség sokszor fájdalmat kelt. Lehet igazad a Te szemszögedből, de más szemszögből nézve az ellenkezője is igaz lehet és erre nem is gondolunk ( ezt sokszor tapasztaltam). Viseld nyugalommal a sértést és a kritikát!

Brahmacsarja: tudatos önkontrollal élek, az alacsonyabb tudat ösztönzéseit szabályozom. Nem étkezem , iszom kontrollálatlanul.  A szexualitást sem hajszolom, de nem is fojtom el. A szív szavára hallgatok a tisztaság a lényeg. Az 5 érzékszerv késztetéseit szabályozom. A megfelelő mederbe terelt szexuális energia ódzsasszá válik, ami az agyban tárolt spirituális energia, az éltető teremtőerő. Az érzelmek elfojtása nem megoldás. A mantrák csoportos éneklése megfelelő mederbe tereli az érzelmeket.  Az önzetlen szolgálat, mantra, meditáció gyakorlata segíti fejlődésünk.

Asztéja: becsületesség, más tulajdonát nem lopom el, sem tárgyat sem szellemi terméket. Nem másolok másokat, erdeti vagyok a munkámban is, önmagamat adom. A pazarlásra való hajlamot megfékezem,  ha többet veszek magamhoz ételből és mások idejét szükségtelenül veszem igénybe az is a lopás egy formája. A lopás elaltatja a lelkiismeretet, bűntudatot, megszégyenülést kelt.

Aparigrahá: ragaszkodás nélküliség, a birtoklástól tartózkodom, nem halmozok ( kicsit hasonlít az előzőhöz, de mégis különbözik) Az életembe megteremtek magamnak mindent ami a kényelmemet szolgálja, de megelégszem mindenből eggyel a birtokolás az enyém érzése nélkül. Az egy emel a több lehúz. Ez a szexuális kapcsolatokra is igaz. Tiszta szívvel csak egy dologban tudunk egyszerre lenni. A tiszta szív nem ragaszkodik.  A mohóság, kapzsiság, túl sok tulajdon kötődést eredményez, ami a veszteséghez való félelemhez vezet és dühöt, féltékenységet szül. Ajándékok nem elfogadásával fejleszthetjük magunkat ezen a területen.

 

2.Nijamák: követendő öt erény, megtisztulás önfegyelemmel, életmód, magatartás, belső szabályok (segítenek kigyomlálni a negatív gondolatainkat)

Szaucsa: tisztaság, ami a külsőmben, környezetemben is megnyilvánul , de belül is , gondolatban is tiszta vagyok. Beszédünkre, szavainkra is ügyelünk és az elfogyasztott ételekre is. A külső tisztaság túlzott hajszolása belső tisztátlanágot takar. Cselekedeteimben is tiszta vagyok, senkit sem manipulálok, hogy az érdekeimet elérjem. A mai kor marketing politikája sem igazán tiszta, sokszor anyagi haszon reményében mások elméjét manipulálják olyan szavakkal, gondolatokkal amiről tudják, hogy hatni fog. A mentális tisztaság elérését az önzetlen szolgálat és mantra ismétlés segíti. Felszámolja a féltékenységet, aggódást, haragot, pletykálkodást. A tisztaság nyugalomban, kedvességben, türelemben nyilvánul meg.

Szamtóza: megelégedettség, elfogadom azt aki vagyok, az adottságaimat, nyugodt vagyok , nem rágódom a múlt és a jövő eseményein a jelenben élek. Persze nem azt jelenti, hogy a megelégedettség mögé bújva kényelemből elfogadok egy helyzetet, mert el akarom kerülni a változással járó erőfeszítéseket. Megelégszem azzal amim van és kerülöm a túlzott erőfeszítéseket, mert nem halmozok. Az igazi megelégedettséget belülről merítem. Az igazi boldogságot belül találom meg, mert a külvilág legnagyobb boldogsága akár milyen nagy akkor is múlandó. A lelki boldogság örök. A sikert egy bizonyos ponton ne abban mérjük, hogy mit értünk el és mink van, hanem abban, hogy mennyi vágyat és kívánságot engedtünk el.

Tapasz: önmegtagadás, elégetni személyiségünk negatív vonásait, egyszerűség, mérsékletesség gondolatban is, kommunikációban is, életvitelben is. Fogalmazzuk meg céljainkat az életben, a jóga gyakorlásunkban, életvitelünkben, mert cél nélkül nem tudunk erőt, tüzet meríteni az élethez.
Az érzékszervek parancsaitól próbálok függetlenedni. A testi önmegtartóztatás a böjt. A verbális önmegtartóztatás a csendben maradás és az igaz, építő szavakra való korlátozás. A mentális önmegtartóztatás legmagasabb formája a meditáció, az elme csendje (mauna)

Szvadjája: önképzés, folyamatos tudás szerzés, önismeret, önmagunk megfigyelése,  viselkedésünk tanulmányozása. Nem csak könyvből szerzett tapasztalat és tudás, hanem  saját belső tapasztalatszerzés is.  Rendszeresen talulmányozzuk a védikus irodalmat! Pl. Bhagavad gítá ( a legfelsőbb éneke) Patandzsali Jóga szútrák

A szanszkrit ( isteni nyelv, devangari) mantrák, írások tisztasággal töltik fel az elmét, gyomlálják a negatív gondolatokat.

Isvára pranidhána: az igaz hit, elfogadni Istent, akit minden vallás máshogy lát pl.szikek formátlan energiaként fogadják el. A jóga nem vallás, de egyszerű út Isten, energia, a szeretet, a jelenlét megtapasztalásához. Megnyugvást csak úgy érhetünk el ebben az életben, ha létét megtapasztaljuk, elfogadjuk. Amíg testünket fogadjuk el egyetlen létezőnek békénket nem leljük meg. Minden tettünket ajánljuk fel a legfelsőbbnek. Adjuk át magunkat a sorsunknak: legyen meg a Te akaratod érzése a legmagasabb tudati szint, hiszen egy végső ponton nem tudunk életünk felett uralkodni. Bármit teszünk másokért ne várjunk el érte hálát még gondolatban sem, mondjunk le tetteink gyümölcséről. Az önátadás , az odaadás mértékével arányos a jóga gyakorlás eredménye. A csoportos mantra éneklés eredményesen segíti ezt a folyamatot és a szatszang ( jó társaságban lenni).