Jóga Szentendrén Blog

A jógában alapvetően három gunát (tamasz,radzsasz,szattva) különböztetünk meg, mely képes a harmóniát megteremteni vagy tönkre tenni életünket. Az ayurveda az élet tudománya , mely szintén Indiából származik, a jóga gyakorlását hozzá sorolja a harmónikus élet megteremtéséhez és szintén úgy vallja, hogy a fenti három kötőerő határozza meg lelki és mentális tulajdonságainkat. ( A képek Vrindavan közelében egy ayurveda klinikán készültek.) A három guna közül a szattva a legkiválóbb , belső békét, harmóniát jelent, a legpozitívabb személyiség az szattvikus. A másik két guna a radzsasz, amikor a cselekvés mozgásba lendül , amikor vágyainkat megvalósítjuk és a tamasz ami mozdulatlan, segít lezárni ami túlhaladott, elválaszt a régi dolgoktól . Ha e két utóbbi guna felhalmozódik betegséget okozhat. Minden emberben alapvetően öröklötten benne van egy születéssel meghatározott dominancia. Kevés szattva   esetén pszichés problémák léphetnek ...

Patandzsali jóga szútráiban meghatározza az elme öt állapotát . Minden embernek van egy dominanciája valamelyik állapotra, mely a jóga gyakorlásával megváltoztatható. Általánosan az öt állapot között csapong az elme, közben három minőségben a tüzes aktivitás, sötét mozdulatlanság, egyensúly ( radzsasz , tamasz, szatva ) tulajdonságban ( gunában ). Az elme fejlettségi fokát az határozza meg, hogy melyik guna van túlsúlyban.   1. Ksipta a  nyugtalan elme, mely sokat vándorol az egyik gondolatot a másikat követi. Az ilyen elme tulajdonosa nem igen kezd jóga gyakorlásba, azt mondják, ha mégis elkezdi azért teszi, hogy mágikus erőre tegyen szert. Érzelmeit a tűz (radzsasz) elem, minőség hatja át, a dinamizmus a mozgás a kiterjedés. A harag, gyűlölet, szenvedély stb. érzelmei töltik ki a tudatot, egyik érzésről a másikra, egyik vágyról a másikra ugrál. 2. Mudha a megszállott elme, mely tompa és zavarodott. Érzelmeit a mozdulatlanság, befelé...

A mantra az elménktől való felszabadulás eszköze. " Hangokba zárt isteni erő" A mantrák tudománya azon alapszik, hogy amit mondogatunk magunkban az egész testünkre hat. Ezért nem mindegy, hogy belső monológjaink, érzéseink mit tartalmaznak, akár betegségeket is okozhatnak. A szavaknak ereje, rezgése van. Figyeljük meg mi hagyja el szánkat! A szent szavak befelé visznek önmagunkhoz, Önvalónkhoz. Pozitív kijelentéseket, mondatokat mi is formálhatunk. Saját gondolataink alakítják kisugárzásunkat, közérzetünket, életünket. A jógában használt mantrák nyelve szanszkrit, mely egy ősi nyelv. Ezeket a mantrákat    évezredek óta használják mesterről tanítványra szállnak , így nagyon nagy erővel rendelkeznek. Minden mantra segít kizárni a zavaró gondolatokat, érzéseket. Saját mantrát a Sivananda jógatradicióba Veres Andrástól Omkárától kaptam (fenti kép).    Megkülönböztetünk szaguna mantrákat , melyek a jóga hagyomány sajátos istenségeinek nevét ...

    Dhárana koncentráció, dhjána meditáció és szamádhi egységbe kerülés a jóga hatodik, hetedik és nyolcadik ága, a jóga vége . A jóga ágait (ászana, pránajáma, pratjahára előző írásokban részletesen) azért gyakoroljuk, hogy elérkezzünk a meditációhoz. A meditációt nem lehet végezni, hanem belekerülünk a meditatív, éber és tudatos állapotba amikor az én eltűnik vagyis már nincs meg az a gondolat, hogy én meditálok, mint ahogy az alvás alatt sem, hogy én alszom.  A meditációt előkészíteni lehet , az egy pontra való koncentráció során eggyé válunk meditációnk tárgyával, egységbe kerülünk vele. Meditációnk tárgya lehet akár tárgy is, de személy is. Koncentrációnkat gyertyalángra koncentrálva (tratak),  ászanákkal, jóga nidrával, légzőgyakorlatokkal  és mantrázással fejleszthetjük. A mantrázás tudományáról következő írásomban olvashatsz. Egységbe kerülni az a tapasztalat amit elég nehéz leírni, csak az tudja milyen aki átélte. Ezt az ...

Pratjahára a jóga ötödik ága, mely az érzékek befelé fordítását jelenti minden külső tárgyról. Amikor lélegzetet veszünk és megfigyeljük ahogy a levegő érinti az orrjáratot már befelé irányítjuk figyelmünket.  A pratjahára hidat képez a pránajáma légzésszabályozás a jóga negyedik ága és a dháraná koncentráció a jóga hatodik ága között. Hiszen már a koncentrációt is fejlesztjük a figyelem befelé fordításával. A helyes technikával végzett úszás közben visszavonjuk spontán az érzékeinket a víz kizárja a külvilágot. Jóga gyakorlás alatt azt kell elérnünk, hogy figyelmünket semmilyen külső inger ne vigye el és a belső folyamatokat figyeljük, de azokat is csak szemléljük és ne vonódjunk bele semmilyen minősítésbe, gondolatfolyamba. A jóga nidrá jógikus mélyalvás  nagyon jól fejleszti az érzékek visszavonását. A vezetett relaxáció alatt követve az utasításokat visszavonjuk elménket a külvilágból és b...

A pránajáma a jóga negyedik ága. A prána szó energiát jelent a jáma szó szabályozást, így a pránajáma nem más, mint az életenergia szabályozása  amit légzőgyakorlatokkal valósítunk meg. Ezt az életenergiát, életerőt minden kultúrában máshogy hívják pl. chi, kí, manna. A természetben feltöltődünk, az elfogyasztott élelemmel, alvás közben, légzésünkkel természetes módon jutunk energiához. Légzésünk megmutatja aktuális lelkiállapotunkat , ha stresszesek vagyunk sűrűn, szaporán lélegzünk, ezért saját akaratunkkal szabályozhatjuk érzelmi állapotunkat úgy, hogy megfigyeljük légzésünket és tudatosan meghosszabbítjuk a lélegzetünk hosszát. A helyes légzés tudatosítása nagyon fontos, ha megtanuljuk a lélegzetünket ellenőrizni, az életünk minden területét sikerrel tudjuk majd irányítani . Rendszeres gyakorlása hatással van egészségünkre. Óráimon a légzést összhangba hozzuk a mozgással ez közvetlenül beleszól energiarendszerünkbe...